Telekessy Patikamúzeum
Telekessy Patikamúzeum 3300 Eger,Széchenyi u. 14. Ápr.01-okt.31-ig
Az 1540-ben Loyolai Szent Ignác által életre hívott jezsuita rend szerte Európában számos gyógyszertárral rendelkezett. Bevételeiket nem a rend vagyonának gyarapítására használták, hanem többnyire közérdekű célokra, gyakran például szegény diákok taníttatására. A rend tagja volt, a természettudományos érdeklődésű Xavéri Szent Ferenc, ki ázsiai missziós tevékenysége során számos Európában ismeretlen növényt, állatot és ásványt írt le. Őt és más jezsuita atyát több gyógyszer felfedezőjeként tarthatunk számon. Missziós tevékenységük során az összegyűjtött gyógynövényeket, illetve hatóanyagokat Rómába küldték, ahol azokat szétosztották a rend kórházai és gyógyszertárai között. Egerben a jezsuiták 1644-ben, a török hódoltság idején jelentek meg először, a katolikus hit mellett prédikálva, majd a törökök kivonulása után, már 1687 decemberében szó esett a városban való letelepedésükről is. Fenessy György de inkább Telekessy István püspöksége idején megnyitották iskolájukat, de rendházuk és templomuk építéséhez is hozzá kezdtek a hosszú utcában. A Rákóczi szabadságharc idején azonban több évre megakadtak az építkezések, hiszen a szécsényi országgyűlés határozata alapján még az országot is el kellett volna hagynia e meglehetősen harcias módszerekkel térítő, a protestantizmus ellen prédikáló rendnek. Telekessy István a Rákóczival egyébként szimpatizáló püspök, a kuruc csapatok Egri tartózkodása idején, több ízben igyekezett közbenjárni érdekükben a fejedelemnél, de végül is 1707-ben el kellett hagyniuk a várost. 1710-ben a császári csapatokkal tértek vissza a püspöki székhelyre, ahol ezután zavartalanul folytathatták tevékenységüket a rend 1773-as feloszlatásáig. Telekessy a visszatérő rendnek 2000 rajnai forintot adományozott, belátásukra bízva, hogy hogyan használják fel azt. 1712. június 13.-án jelzi a Historia Domus a püspök adományát, de csak a következő évben - a bécsi provinciális utasítására - dőlt el, hogy a rend nem a templomra, hanem patikaépítésre fogja felhasználni az összeget. Az új rendház ÉK-i sarkán kapott helyet a gyógyszertár, s már 1713 decemberében meg is érkezett a városba az első gyógyszerész, Steyer Gáspár. A patika berendezése, tölgyfából, barokk-rokokó stílusban készült, jó harminc évvel később 1745-46-ban. A Nagybányáról érkező Strassalovszky János asztalosmester tervei alapján Ginczl Albert lőcsei szobrász díszítette és Simon Ferenc szászrégeni gyógyszerész is részvett a munkálatokban. A patika 18. századi felszereléséből származnak a Telekessy címeres, folyadékok tárolására alkalmas fajanszedények, melyből az országban 18 db ismert. Az edényeken lévő fenékjelzések szerint a holicsi gyárban készültek, mely gyár 1743-ban kezdte meg működését, így a Telekessy püspök címerét ábrázoló edények a gyár első termékei közül valóak lehetnek. A gyógyszertár berendezéséhez tatozott az a 79 db fából készült hengeres tárolóedény, melyek az újabb kutatások szerint a bútorral közel egy időben készülhettek. Az edényeken látható ovális, koronával díszített pajzsos díszítés egy későbbi időszakból való, amikor is a patika a „Magyar Király” nevet viselte. De ez már a patika későbbi történetéhez tartozik, amikor a jezsuita rend feloszlatása után a ciszterciek vették birtokukba a gyógyszertárat, de ők világi provizorokkal kezeltették. Ám hamarosan őket is kiűzték rendházukból, s a patikára a királyi kamara tette rá a kezét. 1802-ben át is költöztették a rendházzal szemben lévő épületbe, melynek többi helységében hol kávéház, hol Kaszinó működött a 19. század első felében. 1900-ban került át az akkor éppen a Köllner család tulajdonában lévő gyógyszertár a szomszédos házba, az ún. Hartl-házba, a Széchenyi u.14.sz alá. Később az épület az Uránia Mozgóképtársaságé lett, ami 1950-től Mozgóképüzemi Nemzeti Vállalt néven üzemelt tovább, s zavartalanul működött szomszédságában az államosított patika is 1968-ig. Csaknem két évtized múlva, 1987-ben nyílott rá mód, hogy mint a régi időket idéző múzeum, majdnem eredeti állapotában ismét fogadhassa a patika a látogatókat, de most már nem azokat, akik betegség miatt keresik fel, hanem azokat, akiket vonz a múlt, s annak kultúrtörténeti értékei. De amikor a Magyar Király patikát emlegetjük Egerben, mindig felidéződik a többi, szintén műemlékjellegüket megőrző patika is. Az irgalmas rend Gránátalma patikája, vagy a piactéri Kígyó patika. E témáról és az „egri víz” nevű, szinte valamennyi betegség gyógyítására ajánlott, titkos recepturáról bővebben olvashatnak az érdeklődők Löffler Erzsébet összefoglaló írásában, az 1990-ben megjelent Agriában, az Egri Dobó István Vármúzeum évkönyvében. |