Eger MJV

A két évszázados csillagásztorony 

A egri csillagvizsgálót 1764-ben gróf Eszterházy Károly (1725-1799) egri püspök alapította a tervezett egyetem egyik intézményeként. Költségeket nem kímélve, a maga korának legjobb és - a lehetőség szerinti - legnagyobb csillagászati műszereit szerezték be. Felkérésére Hell Miksa csillagász (1720-1792) az akkori idők legjobb műszerkészítőitől, az angliai mesterektől rendelte meg a műszereket, amelyek mintájául a híres Greenwichi Királyi Obszervatórium kitűnő eszközei szolgáltak. Az 1775-80 közt elkészített eszközök első "minőségi ellenőrzését" maga az angol Királyi Csillagász, Sir Newil Maskelyne (1732-1811) végezte. Elképzelése szerint a csillagásztorony - akkori latinos nevén a "specula"- egyaránt szolgálta volna az oktatást és a tudományos kutatást.

Eszterházy Károly halála (1799) után, és az egyetem eszméjének megsemmisülésével a csillagvizsgáló fejlesztésére már nem nyílt mód. A csillagvizsgáló-torony teljes egészében 1785-re készült el. Madarassy János csillagász (1741-1814) került a csillagvizsgáló élére. Uralkodói parancsra azonban a tervezett egyetemet papneveldévé, majd gimnáziummá minősítették. Ennek keretében pedig sem anyagi, sem oktatási lehetősége nem volt egy nagyszabású obszervatórium fenntartására. Amikor a 19. sz. elején újból matematikus került a csillagvizsgálóba, a tehetséges Tittel Pál (1784-1831) személyében, az akkora már egyre elavuló eszközökkel nem sok érdemi munkát végezhetett. A csillagásztorony önmaga múzeumává vált!
Az egri Csillagásztorony utolsó vezetője, Albert Ferenc (1811-1883) mindent megpróbált a műszerek felújítása érdekében. Az egri érsektől kapott szerény támogatás azonban nem segített az egri Specula újraélesztésében.

1898 - ben a csillagászok Budapesten rendezett nemzetközi találkozója alkalmából, majd 1930-ban újra rendbe hozták az ódon eszközöket. A második világháború során a torony, és a benne levő műszerek súlyosan megrongá- lódtak. 1951-ben a berendezés nagy részét Budapestre szállították.
A főiskola tornyának helyre- állításával, 1966-ban került a két évszázados berendezés nagy része - részben már restaurálva - az eredeti helyére. Ekkor nyílt meg a hatodik emelet nyugati megfigyelőtermében a Csillagászati Múzeum. Az egri Csillagászati kiállítás végeredményben a 18. sz. végének és a 19. sz. elejének jól felszerelt obszervatóriumát képviseli, emellett az akkor legfejlettebb angliai ipart is szemlélteti.

A mai múzeum

Az egri "Specula" épülete és berendezése jellegzetes 18. sz-i Közép-európai obszervatórium.
A muzeális gyűjtemény műszereinek többsége ma már nem használható csillagászati megfigyelésre.
Egykor az egri Specula 6. emeletén kezdődtek a csillagászati célú helyiségek. A torony középvonalába felvezető lépcső kis előtéréből két nagy kétemeletnyi magas, ötszögletes alaprajzú észlelőterem nyílik keleti ill. nyugati irányba. A termek együttesen, tíz ablakán át minden égtáj felé lehetett észlelni. Ma a nyugati teremben van berendezve a Csillagászati Múzeum.
Ebben a teremben található az egri csillagvizsgáló főműszere, a falra erősített nagy negyedkörív, a falikvadráns, amely az észak-dél vonalon, - a délkörön - áthaladó égitestek megfigyelésére szolgál.

Az egri csillagászati kiállítás több kisebb tárgyat is őriz, amely eredetileg nem tartozott az obszervatórium felszereléséhez, de ugyancsak a múzeum berendezésével egykorú. (napórák, ég- és földgömb, gyűrűsteke). Ezek a kisebb-nagyobb kiállítási tárgyak a 18-19. sz.- ban a csillagászat tanításának, ill. a gyakorlati, mindennapi hasznosításának - időmérés, óra-szabályozás.- fontos eszközei voltak.
A kiállításon több napóra is látható, amelyek valaha a gyakorlati életben is jelentős szerepet játszottak. Napóra alapján ellenőrizték a kevésbé megbízható kerekes órák járását.
A csillagásztorony ma is működő, érdekes látványossága az egri délvonal. A nyugati kiállító termet átlósan átszelő márványsávot felcsapható falemezek védik a kopástól. A három sor márványlapokból kirakott vonal pontosan észak-dél irányban húzódik, középvonala jelöli az egri meridiánt. A falon díszes faragott kőkeretbe függőlegesen folytatódik a márványlapok sora. A függőleges keretet fent jelképes díszítés: éggömb, távcső, körző és szögmérő zárja. Az egri délvonal irányát és elhelyezését még Hell Miksa maga mérte ki, 1776-ban. Később Albert Ferenc, majd a 19. sz. végén a Katonai- Földrajzi Intézet mérnökei határozták meg az egri meridián földrajzi hosszúságát. Eszerint az egri csillagásztorony délvonala 20 fok 23 ívperc 20, 2 ívmásodperccel van keletre a greenwichi kezdő meridiántól (a 0°-os délkörtől). Ez annyit jelent, hogy Egerben a Nap 1 óra 21 perc 33 másodperccel előbb delel, mint az angliai Greenwichben.

A Heves Megyei TIT Bugát Pál Egyesületétől kapott, Carl - Zeiss típusú csillagászati távcső segítségével, a nyári ismeretterjesztő programok keretében a napfoltokat tudják bemutatni. A Nap képét az okulár mögött kivetítjük egy fehér lapra. Így a napképet, a szem veszélyeztetése nélkül nézhetik meg az érdeklődők.

A múzeum látogatása

Az egri Csillagásztorony - latinos elnevezéssel a "Specula", vagyis "nézőtorony" kiállítása, valamint a Camera Obscura panoráma kivetítése egyéni és csoportos látogatók számára egyaránt megtekinthető a Líceum épületében.
Március 1-től október 15-ig 9:30-tól 15:30-ig - Jegykiadás 15:00-ig. Hétfőn szünnap!
Kb. Október 15-től február 29-ig csak szombaton és vasárnap látogatható. 9:30-13:30 között. Jegykiadás: 13: 00-ig.

Felnőtt belépő: 500 Ft
Diák, nyugdíjas belépő: 350 Ft

Csoportos látogatóknak:
A látogató csoportok számára részletes ismertetést tartanak. Külföldiek részére a kiállításról idegen nyelvű ismertetők adnak tájékoztatást.

Az alapítvány a nyílt teraszon, derült (napfényes) időben távcsöves napfolt bemutatást is tart az érdeklődők számára. A napfolt bemutatás különdíja: 50.- Ft.